Feldebrő

Elhatároztuk, hogy a lehetőségekhez képest igyekszünk megismerni szűkebb környezetünket, megyénk nevezetességeit. Egyik választásunk Feldebrő lett. 2016. április 21-én indultunk útnak, hogy megismerkedjünk a Feldebrői plébániatemplom és altemploma történetével.

Előzetes telefon megbeszélés a templom gondnokkal, aki a templom előtt várta a csoportunkat. Nagyon részletes ismertetést tartott számunkra a templom hajójában, majd az altemplomot mutatta meg.

Európa szerte páratlannak számító templom, altemplommal, amely a korai magyar építészettörténet egyik legtöbbet vitatott emléke. A legutóbbi és legrészletesebb kutatás Kovalovszki Júlia régész vezetésével zajlott 1972-1982 között, mely sok korábban vitatott kérdésre adott választ.

Templomunk egyik különlegessége, hogy alaprajza szerint a keleti (bizánci) kereszténység centrális templomaira emlékeztet, melyekben azonban nincs altemplom. A templomot a XI. századi építése óta többször átépítették. Az első templom négyzet alaprajzú, oldalán négy apszissal bővülő, 20x20 méteres, öthajós, centrális épület volt, keleti harmada alatt altemplom húzódott, mely csaknem teljes egészében megmaradt.

Ma is a XI-XII. századi megjelenésében látható. Megragadó látvány fogadja a belépőt: a hosszú keskeny hajót zömök, erőteljes oszlopkötegek osztják ketté. Falait és boltozatait festmények díszítik, melyek még tovább fokozzák az altemplom és sírkamra látványának hatását. Itt vannak hazánk legépebben maradt Árpádkori falfestményei. Kiemelkedő szépségű és hazánkban egyedülálló a Káin és Ábel áldozatát és a testvérgyilkosságot bemutató részlet. 

A római katolikus templomot a település központjában tágas zöld tér közepén találjuk. Az ásatások bebizonyították, hogy sírtemplomnak készült, eredeti rendeltetését a 18. századi átépítéséig megőrizte. Mindezt az altemplom kis helyiségének közepét elfoglaló sír igazolta. A templom alaprajzát tekintve a keleti (bizánci) kereszténység centrális templomaira emlékeztet, de a keletiekben nincs altemplom. Nyugat-Európában viszont – ahol a halottkultusz a 11. századtól erőteljesen kibontakozott, s ezért az altemplomépítés igen gyakori volt – szinte nincsenek centrális templomok. A honfoglalást követő évszázadban – amikor a magyarság szempontjából még nem dőlt el végérvényesen, hogy a nyugati, avagy a keleti kereszténység lesz a meghatározó – fontos kortörténeti elem a feldebrői altemplom. Történelmünk átmeneti időszakának a kettősségét jól jelzi a templom, mely alaprajzában a keleti kultúrát idézi, ám a nyugati kultúra elemeit is ötvözi magában, hiszen az altemplom a nyugati halotti kultuszok egyértelmű jele. Így még ma sem állapítható meg teljes bizonyossággal, hogy a Mátra déli részén megtelepülő Aba nemzetség mely tagjának szolgált temetkezési helyéül. Így Európában is páratlan értékűnek számít a feldebrői templom.

/Internetről ollózva/.

Sok szép élménnyel gazdagodva tértünk haza.

Fényképgaléria ide kattintva!