Bakonyszücs 2016. szeptember

Bakonyszücsi pihenés 2016. 09. 01-09. 07.

2016-ban is megkaptuk a Bakonyszücsi rehabilitációs otthonban az egy hetes pihenési lehetőséget. A jelentkezett 13 főből, a szeptember első hetére rendelkezésünkre álló időre csak 6 főnek volt jó az időpont, 7-en majd október végén fognak menni.

Szeptember elseje nem csak a diákok számára volt emlékezetes, hanem a mi kis csoportunknak is. Gyönyörű. napfényes időre ébredtünk, már hajnalban is kellemesen meleg volt a levegő. A meteorológia előre jelzése szerint a hétvégéig ilyen is marad. Az út nagyon hosszú és fárasztó az átszállások miatt. A nap is egyre melegebben tűzött, de jó kedvünk nem tudta derékba törni. Pápára érve találkoztunk a másik csoporttal, akik szintén oda tartottak. Ők a Tiszaújvárosi Remény klub tagjai, örömmel ismerkedtünk meg velük.
Nagyon jól teltek a napjaink, átrándultunk Pápára, sétáltunk a falusi kis tó partján, ki próbáltuk a felnőttek játszó terét, amin nagyokat derültünk, de nagyon sokat társasjátékoztunk a szobában.

A hétfőre betervezett csoportos buszkirándulásunkat az eső sajnos elmosta, de másnapra is megkaptuk a lehetőségét, amit már nem hagytuk az időjárás szeszélyére, elindultunk, bár még akkor is esett az eső. A kilométerek haladásával az eső elállt, a felhőtakaró szét szakadozott, s a fodraiból ki-kikandikált a napocska. Mire első úti célunk elértük az idő teljesen kitisztult.

Gárdony- Dinnyés vár parkba érkeztünk.

A várpark készítésének ötlete majd megalkotója Alekszi Zoltán, aki a saját udvarában hozta létre a nagy Magyarország középkori várainak a kicsinyített mását. Egyedülálló módon, mert az épületek eredeti anyagukból készültek, fából és kőből, a legvalósághűbb megjelenés érdekében. A várakat egy sétány övezi, mely Nagy-Magyarország formáját mutatja, így a várak eredeti helyükön körbejárhatók. A kaputól kezdve a sétányt emlékoszlopok övezik (90 db.), melyek mindegyike 1-1 magyar királynak, kormányzónak, fejedelemnek állít emléket. Nagyfejedelmek: Árpád, Vajk (I. szent István), Aba Sámuel, és ezek és ezek leszármazottai, valamint királyok és kormányzók kaptak helyet 1-1 emlékoszlopon. Legalább 26 vár készült el (amit én fel tudtam jegyezni), s ott jártunkkor 4-nek az alapja volt kijelölve. Alekszi Zoltán személyesen vezette a csoportunkat és válaszolt a kérdéseinkre. Elmondása alapján csak azokat a várakat mutatja be, amelyek a feledés homályába kezdenek veszni.

A képek magukról beszélnek, hogy mennyi kutató munkára, mennyi időre és kreativitásra van szükség arra, hogy a történelmi ismereteket elmélyíthessük.

Következő úti célunk: Székesfehérváron a Bory vár

Sokan hallomásból ismertük a várat, de a látvány minden képzeletet felülmúlt. A buszból kiszállva egy csodálatosan szép kastély tárult a szemünk elé.
Bory Jenő egyik leszármazottja fogadott minket, tartott útbaigazítást a vár megálmodója, és kivitelezője tevékenységéről.  Az előtér oszlopán olvashattunk Bory Jenő életéről, munkásságáról, s hogy 40 éven át építette, szépítette a várat a mai formájára.

„A várat Bory Jenő (1879-1959) szobrászművész és építészmérnök, a Képzőművészeti Főiskola és a Műszaki Egyetem szobrász tanára építette, saját tervei és fantáziája alapján, gyakran két keze munkájával 40 nyáron keresztül.

Emléket emelt művészi álmainak, a munkának és a hitvesi szeretetnek.

A vár jellegzetessége a vasbeton széleskörű alkalmazása az építő- és a szobrászművészetben, ebből az anyagból készültek az ajtó- és ablaktokok, oszlopok, kupolák, korlátok és lépcsők, illetve a kerti dísz kutak, medencék, szobrok és domborművek, a legkülönbözőbb méretben. A várat benépesítette a kortárs művészek, valamint festőművész felesége, Komócsin Ilona (1885-1974) és saját műalkotásaival.” (másolva a Bory vár honlapjáról).

A Székesfehérvár melletti Mária völgyben lévő kis présház a nyári pihenési célt szolgálta, majd ezt az épületet kezdte építgetni, formázni, bővítgetni a saját elgondolása szerint. A háború idején elmaradtak a külső megrendelések, s ezt az időt a vára építésére fordította.

„Évről évre folyik az építés, lesz benne festő műterem, szobrász műterem, támfalak, loggiák, 100 oszlopos udvar, fülkék, tornyok kilátással a városra, a falakon költemények, melyek mind a ház asszonyát magasztalják. Bory, a tervező építész volt az építésvezető, a tót pallér, a kőműves is. Néhány egyszerű munkással 1923 óta építi, bővíti, díszíti, gazdagítja ezt a csodás alkotást. A vár kazamatájától a kilátótornyokig 30 méter a magassága. Hét torony, harminc kisebb-nagyobb helyiség, köztük három műterem, mindenütt szobrok, képek, régiségek, műtárgyak. 500-ra tehető a műtárgyak száma, amik itt elhelyezésre kerültek. A legjobb művésznevek, Székely Bertalantól Csók Istvánig megtalálhatók itt egy vagy több alkotással. A vár a Guiness rekordok könyvében is szerepel, mint a világ legnagyobb építménye, amit egy ember egymaga saját két kezével felépített.”

A vár előterében dús lombú fák, virágos gruppok, zöldek között mindenütt szobrokat, többnyire az időjárási viszonyoknak jól ellenálló, s ezért időálló, a Bory Jenő által kedvelt kvarcbetonba öntött figurákat látunk. A kertből széles lépcsősor indul a teraszokon át a vár főépülete felé.  Az egyik teraszon találjuk a művész gyönyörű feleségének faragott fehér márvány portréját. A másik teraszon Bory Jenő kortársainak, tanítójának, művész barátainak a munkái, portréi. Végigsétáltunk az Elefántos teraszon, amit egy gömbön álló, a várat a hátán tartó elefántról kapta. a terasz oszlopokkal van végig rakva.  Az elefántos udvar fölött van a képtár és a kandallós szoba, ami az ott jártunkkor épen ebédszünet miatt zárva volt. A kandallós szobából nyílik a rádiós szoba. Hét torony, harminc kisebb-nagyobb helyiség, köztük három műterem, mindenütt szobrok, képek, régiségek, műtárgyak.
A vár százoszlopos udvarának körbefutó folyosóin a magyar történelem nagy alakjai, hősök, dalnokok és királyok sorakoznak Álmos ősvezértől Tinódi Lantos Sebestyénig.
Fantasztikusan szép csiga lépcsősor visz fel a zászlós toronyba, ahonnan, lélegzetállító kilátás volt a jutalma az oda felmerészkedő látogatóknak. Egy egész nap is kevés lenne, hogy minden látnivalót meg tudjunk csodálni, de sajnos mennünk kellett tovább.

Székesfehérvár belvárosában nézhettünk szét.  Az egyik leggazdagabb múltú magyar város: a középkori Magyar Királyság egyik központja, királyi székhely, koronázó város. Belvárosa műemlékekben és látnivalókban gazdag. Magyarország egyik legfejlettebb nagyvárosa. Megnéztük a Városháza téren az Ország almát, a Püspöki palotát, és elindultunk kicsit beljebb a városba. A téren találtuk a Nagyboldog asszony plébániát, templomot, (Nepumiki Szent János).

„Egyedülálló érték a jobboldalt álló sekrestye rokokó bútorzata, melyet Európa egyik legszebb sekrestyebútorzatának tartanak. A pálos szerzetesek hagyatéka, 1764 és 1767 között készült Hyngeller János szerzetes munkája nyomán. A sötétbarna, tölgyfa bútorzat a teret három oldalról övezi. Alsó részén fiókok, humorosan megoldott gyertyatartók kaptak elhelyezést, a felső, nagyobb szekrények pedig voltaképpen a templom oltárait ismétlik meg. Az ablak alatti tabernákulum oltárszerűen van kiképezve, ajtaján Jézus siratását, két oldalán a két védszent oltárképét: Nagyboldogasszonyt és Nepomuki Szent Jánost láthatjuk, utóbbin a templomi freskó több motívuma is megjelenik. A sarkokban egy-egy gyóntatófülke található. Baloldalt az ajtókon az oltároknak megfelelő sorrendben: Őrzőangyal, Szent Kereszt és Szent Imre domborműve, a túloldalon pedig Loyolai Szent Ignác, Xavéri Szent Ferenc és a bejárat oldalkápolnájában elhelyezkedő Gonzaga Szent Alajos alakja. A sort kétoldalt egy-egy térdeplő zárja, melyek hátlapján Szent Pál, illetve Szent Péter látható.”

Felkerestük a Harangjáték tornyot, élvezettel hallgattuk és néztük az órajáték figuráit, amik a magyar történelem legendás királyait és jól ismert alakjait ábrázolják. Útközben láttuk az Árpád fürdőt, ami 1905-ben épült szecessziós stílusú, kagylódíszítésű, kupolás műemlékfürdőt gondos rekonstrukciót követően 2010 tavaszán adták át a nagyközönségnek.
Ennyi fért bele az időnkbe, s az otthonban lévő vacsorát még közösen költöttük el a Remény klubbal. Vacsora végén megajándékoztuk egymást egy kis aprósággal és jó utat kívánva a másnapi haza utazáshoz, elbúcsúztunk abban a reményben, hogy nem utolsó volt ez az első találkozásunk.  A mi csoportunk is másnap hajnalban indult haza.

A kirándulásról készült galéria itt megtekinthető.