Budapest Gellért-hegy, Citadella

2018.08.01

A nagy meleg megint elvette a kirándulásra jelentkezők kedvét az utazástól, a pesti, számunkra még ismeretlen rész újabb felfedezésétől. De 4 főn azért nem tudott csekély 32 fok kifogni

„A Gellért-hegy kevésbé látogatott északi oldalán, az Erzsébet-híddal szemben elhelyezkedő vízesés, a tetején Szent Gellért püspök szobrával gyönyörű látványt nyújt a hídról. A Gellért-hegy oldalában kialakított mesterséges vízesés csak nyáron működik. A magasról lezúduló víztömeg egyedi atmoszférát teremt, és a vízesés közelében még a nyári melegben is kellemes hőmérséklet uralkodik. Itt kicsit mi is felfrissültünk. A vízesés fölött kapott helyet Szent Gellért püspök szobra, amelyhez egy lépcsősor vezet fel. A szoborkompozíció két alakból áll: a Szent Gellért püspököt ábrázoló bronzszobra, a mellékalak pedig egy megtérített pogány magyar vitéz mészkőszobra. A kompozíciót félköríves árkád veszi körül. A szoborcsoport a talpazattal együtt összesen tizenegy méter magas.

Erzsébet királyné szobrát az Erzsébet híd budai hídfőjénél 1932-ben leplezték le az V. ker. Eskü téren (ma Március 15. tér a neve)

Citadella

A 220 méter hosszú, 12–16 méteres falmagasságú erődöt Julius Jacob von Haynau építtette, akinek a nevéhez az 1848-49-es forradalmat és szabadságharcot követő megtorlás fűződik. Különlegessége, hogy a szokásos erődöktől eltérően nem az alatta elterülő város megvédése céljából épült, hanem épp ellenkezőleg: a Citadellának szánt szerep a pesti lakosság megfélemlítése volt. Erről tanúskodnak a városra néző ágyúállások is, ám szerencsére az ágyúkat kizárólag díszlövések leadására használták.

Szabadság-szobor

A Gellért-hegyi Szabadság-szobor Budapest egyik jelképe, felemelt kezében pálmafaágat tartó nőalak, Kisfaludi Strobl Zsigmond 1947-ben elkészült alkotása.

Maga a szobor 14 méter magas, amely talapzatával együtt 40 méter magasra emelkedik a 235 méter magas Gellért-hegy fölé. A Citadella délkeleti bástyájánál álló emlékmű jól  látható a főváros számos pontjáról.

Gellért-hegy, Sziklakápolna

Az 1920-as években kezdték parkosítani a hegy lejtőit és sétányokat építettek. A déli oldalon található a Szent Iván-barlang, melyben 1926-ban a franciaországi Lourdes-i barlang mintájára sziklakápolnát alakítottak ki. A Magyarok Nagyasszonya-sziklatemplomot az egyetlen magyar alapítású szerzetesrendnek, a pálos rendnek adományozták. A bejárata feletti sziklaoromra 1936-ban állítottak kivilágított fakeresztet.”

 A Sziklakápolnában a látogatásunk idején pont szentmisét tartottak egy lengyel kiránduló csoportnak.

A kirándulásról készült képek megtekinthetőek itt.