Noszvaj De la Motte kastély

2017.06.20.
Ismerkedés hazánk kastélyaival.

A június havi programunknak megfelelően az „Ismerkedjünk hazánk kastélyaival” az Egerhez közel eső Noszvaji De la Motte kastély megismerését tűztük ki. Kánikulai meleg napra ébredtünk, ami a busz indulásáig még csak fokozódott. Sajnos ezt a meleget az idősebb szervezet nagyon nehezen tolerálja. Emiatt és más egyéb váratlan esemény közbe jötte miatt maradtak le sajnos sokan.

A kastélymúzeumhoz egy modern szállodai részlegen át jutottunk. Az idegen vezető mesélt a kastély történetéről, lakóiról. Ez a kastély a késő barokk, copfstílusban épült 1774-78 között. Báró Szepessy Sámuel anyagi okok miatt eladni kényszerült báró Vécsey Annának. Az ő második férje, De La Motte ezredes neki tulajdonítják a kastély belső franciás díszítését és utalásait. Az emeleti előtér mennyezetét freskó díszíti, amely Auróra diadalmenetét ábrázolja, Az oldalfalakat római istenségek szoborszerű karikatúrái, gúnyképei díszítik, Venus, Apolló, Diana, Mars, Euterpe, Merkur építészeti formákba kényszerített figurái láthatók. A művész francia metszeteket használt előképnek, ezek jellegzetessége volt a mitológiát kigúnyoló, racionalista felfogás. 

Az előtérből a középső ajtón a díszterembe lépünk, amelynek mennyezetén a bor élvezetét mutató jelenetet látunk, középpontban látható maga Bacchus a sátrában, éppen italozás közben. A falakon festett fülkében XVI. Lajos-stílusú díszvázák virágfüzérekkel, csokrokkal: Zach József munkái.

A nyílászárók, ajtók, ablakok eredetiek, tölgyfából készültek, barokk stílusban, rajtuk eredeti míves zárak. A díszteremben lévő eredeti, copfstílusú cserépkályhát Magner Károly győri fazekasmester készítette. Csoportképet készítettünk előtte.

A díszteremből balra a szalonba, más néven a római szobába jutunk, amelynek mennyezetén görög mitológiai témájú freskót látunk. A barokkos freskón szatír kecskével, játszó puttók, férfi- és női figurák láthatók. (Egyes vélemények szerint Zeusz, Héra és Ámor.) A terem nevét a falakon látható római légiós jelvényektől és az ablakmélyedésekben látható, Domitianust, Titust, Othot és Vespasianust ábrázoló portréktól kapta.

A díszteremből nyílik az ún. madaras szoba. A falakon, festett építészeti keretben egzotikus madarak láthatók, a nyílások felett sasok, a párkány felett festett, áttört rács, ismét egzotikus madarakkal. A pikáns bájú, franciás mű minden bizonnyal XVIII. századi francia előképek alapján készült 1780 körül. A hölgyek kedvelt teázó helye volt ez a szoba. A kastély szinte minden helyiségében gyermekek digitalizált festményei találhatók, kisbaba kortól, de gyermekkorú esküvőkről, sőt közeli rokoni házasság kötésekről is említést tettek.

Parkjában megtalálhatók a különböző fakülönlegességek és díszcserjék a tiszafától az oszlopos tölgyig, a különleges akáctól a liliomfáig. Parkja a korai angolkertek közé tartozik. A parkban lévő építmények közül legnevezetesebb a déli sarokban lévő télikert 1810-ből és a hozzá tartozó francia őrség egykori épülete, ahol a pálmák, díszcserjék, virágok díszlettek egykor. A félig tufába vájt építményt nagyméretű dongaboltozat fedi, a szabadon lévő homlokzata két kőpillérre támaszkodva teljesen üvegezett, így a napfényt korlátlanul biztosítja. A télikert fűtése kívülről történt és a belülről vaslappal fedett, süllyesztett csatornából áramlott a meleg levegő. A télikert mellett sziklába vájt kápolna volt.

Látogatásunk végén sajnáltuk, hogy ennek a nagyméretű kastélynak csupán pár helyisége látogatható. Reméljük, hogy még többet fognak restaurálni, hogy minél több történelmi értékeinket megismerhessünk.

Hazafele a buszunk betért a Sikfőkúti nyaralókkal, gyönyörű fákkal övezett üdülő telepre, majd a körforgalom után tovább Egerbe.

A kirándulás galériája itt megtekinthető.