Átléptünk az Alföld kapuján - 2017.05.18

Vakítóan szép, napsütéses időre ébredtünk az indulásunk reggelén. Mint a gyermekek, olyan izgalommal telve vártuk a megrendelt autóbuszunk érkezését. Nagyon jó hangulatban indultunk útnak, s menet közben vettünk fel három klubtársunkat, akik pont az útvonalunkban laknak. A buszon- felkészülten tartott rövid ismertetést egyik klubtársunk, (tiszteletbeli idegenvezetőnk) az előttünk álló látnivalókról. Első célpontunk Cegléd városa, ami Pest megye 4. legnépesebb települése. Kialakulása az Árpád-korban kezdődött. 1849 júliusában Cegléd volt a magyar kormány székhelye. Nagyon szép, rendezett, parkos, sok zöld területtel rendelkező városképet láthattunk.

A Szabadság tér közepén álló Kossuth szobor a város Kossuth kultuszának egyik legszebb megnyilvánulása. Kossuth Lajos születésének 100 évfordulójára leplezték le a Horvay János szobrászművész alkotását.

Megnéztük a Kossuth erkélyt, amely minden év március 15 előestéjén egyik helyszíne a ceglédi megemlékezésnek.

A Kossuth múzeumban kiemelkedő jelentőségű „Tükör valék…” Kossuth Lajos életéről szóló gyűjtemény (Kossuth bankó, a Habsburgok elleni szabadságharc vezetőinek személyes tárgyai …) mellett néprajzi, régészeti és helytörténeti, numizmatikai gyűjteményt,- Benedek Péter parasztfestő legértékesebb tárgyait, állandó és időszakos kiállításon mutatja be a múzeum.  Látható Kossuth dolgozó szobájának másolata, melyben a halála idején (este 11 óra előtt 5 perccel) megállított óra őrzi az idő múlását. 

Ebben a múzeumban a Ceglédi születésű Patkós Irma színésznő időszaki kiállítása is helyet kapott.

Cegléd városát magunk mögött hagyva, (ha már erre járunk, gondoltuk, benézünk ) - irány az ország földrajzi középpontja: Pusztavacs felkeresése. A falutól távol egy természetvédelmi területen található az 1978-ban épített 11 méter magas, nyolcszögletű gúla formájú jeltorony.  Sajnos ligetes parkkal nem találkoztunk.
További utunk során átléptük az Alföld kapuját.  „Hírős város az Alföldön Kecskemét” mint ahogy Petőfi nevezte egy versében a várost. Bács Kiskun megye székhelye 108 ezer lakossal.

A történelmi főtér sajátossága, hogy az országban egyedülálló módon szinte az összes felekezet temploma megtalálható itt, így a török hódoltság ideje alatt épült református templom, a város legrégebbi épületeként számon tartott Barátok temploma, az Evangélikus templom, a Kecskeméten letelepedett görög kereskedők által építtetett Szentháromság Ortodox templom, éppúgy, mint a volt zsinagóga, vagy a piarista templom. A főtéren magasodik a város talán legismertebb épülete, a 73 méter magas Nagytemplom.  A templom tornyából a turisták Kecskemét városképében gyönyörködhetnek.  A zsinagóga épületében most kiállítást láthattunk Michelangelo és más szobrászművész alkotásaiból, festményekből.

A téren, a Nagytemplom mellett található a Városháza, melynek homlokzatán egész órakor (15) harangjáték hangjai fogadtak minket a templomból kilépve. A városházán lehetőséget kaptunk a díszterem megtekintésére, s az idegenvezető bemutatta az épület történetét, melyet 27 hónap alatt építették fel szecessziós stílusban. A díszterem csodálatosan szép, színes (piros, sárga, rózsaszín, kék) faliképekkel, kézi festésű ólomüveg ablakaival, szemet gyönyörködtető hatással bűvölt el mindenkit.
A bútorzat, s az ülőkárpit is mind-mind kézi készítésű. A falakon az egyik freskó a Vérszerződést, a másik pedig I. Ferenc József koronázását ábrázolja. Majd, körben a falakon még 12 egész alakos festményeken az történelmi Magyarország vezérei, nagyjai találhatók. A mennyezeten ugyancsak kézi készítésű, több tonna súlyú sárgaréz csodálatosan megmunkált, szép csillár látható. A bemutató végén mindenki nagyon örült, hogy ezt a lehetőséget nem hagytuk ki a látnivalók közül.

Az 1902-ben épült Cifra palota külsején, valamint a tetőcserepein a Zsolnay gyár által készült színes majolikadíszeken megcsillanó napfény alapján kapta a nevét. Ma már múzeumként működik. Történeti, régészeti, helytörténeti és néprajzi időszaki kiállítások találhatók benne. Ott jártunkkor „Az erényöv titkos történetei. Mítosz és valóság” című időszaki kiállítást nézhettük meg. Megtekintettük a Népművészet és Képzőművészet állandó kiállításait, és a 20 századi magyar festők képeit.

Az emeleti részen a Pávás teremben lehetőség van konferenciák megtartására.  A kirándulásunk estéjén, a 150 évvel ezelőtt született Fényes Adolf tiszteletére tartottak emlékestet.
Elsétáltunk a Katona József színházhoz, s az előtte álló Szentháromság szobor megmunkált oszlopa hívta fel a figyelmünket. Szent Sebestyén, Szent Rókus, Szent Erzsébet és Szent István alakjai díszítik az oszlopot.

Sajnos minden jónak vége szakad egyszer, nekünk is indulnunk kellett hazafelé. Így hát búcsút vettünk ettől a várostól is és sok szép élménnyel gazdagodva érkeztünk haza.  Közeledve Egerhez, - az ameddig a szem ellátott alföldi sima terepet, -egyre inkább a távolban lévő s közeledő hegykoszorú látványa járta át melegséggel a szívünket.

Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent,
nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt
kis ország, messze ringó gyerekkorom világa.
Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága
s remélem, testem is majd e földbe süpped el.
Itthon vagyok…….(Radnóti Miklós)